NO FEAR

Mondom én higgyetek nekem, ne féljetek és érezzétek, hogy a szerda nap még sokkal boldogabb, mint a kedd volt.

A fenti állításomat korrekt tudományos magyarázattal nem tudom alátámasztani, de szerintem a napsütés teszi csibészkéssé a kedvem.

A reggeleim, fél hét után a Bermuda-háromszög és a Titanic szerelmes együttlétének gyermekeivé válnak, de Dali: az eltűnt idő nyomában című festménye tuti a keresztapja a hangulatnak. 

 Az önszeretet és a saját magam irányába kimutatott törődésem jegyében  tegnap este még 11-kor gyorsan összedobtam egy tejszínes joghurtos gombás csirkemellet.  Fél kg csirkemellhez két közepes méretű hagymát összedaraboltam és feltettem dinsztelődni zsíron. Amikor hagyma üveges lett  az apróra összekockázott csirkemellet is hozzátettem és sóval  egy pici sült csirke fűszersóval fűszereztem, a nátrium glutamátot leszámítva, nagyon jó tett a csirke ízének. Amikor a csirkemell kifehéredett a feldarabolt barna csiperkegombát  hozzáadtam és hagytam, hogy a csirke és a gomba együtt levet eresszenek és  készre főztem az ételt.  Tejszín helyett  mióta nagyon drága és rossz minőségű a tejföl, azóta görög joghurtot használok és azzal lazítom a szaftot. Érdemi romlást nem éreztem az étel ízében, viszont a pénztárcám határozottan lájkolja az alternatív választást.

Az eredményről a fotó itt: (tálaló világbajnokságon nem indulok ígérem)

Desszertként a tegnapi posztban  már bemutatott invisible apple cake-et hoztam, édesítővel ízesített joghurtos öntetettel együtt dobozoltam. A "hogynéz ki mutimármeg" részt  testvéreim az Úrban kihagyjuk, azon megfontolásból, hogy a kis ételhordozó doboz, amiben hoztam legalább háromszor körbefordult a táskámban, mire az "ojjektumba" beértem, így az almatorta úgy néz ki, mint az a szerető, akivel csak lekapcsolt lámpánál  lehet mókázni, mert annyira csúnya, de mámorító minden vele töltött pillanat.

 Neked melyik filmre hasonlít a reggeled?

Ölelés: BMW